Ez a Líberec-i utazás érdekesnek ígérkezett , senkit nem ismertem személyesen. Az út, habár nem volt rövid, kellemesen telt, teli volt látnivalókkal, érdekességekkel. Út közben megismerkedtem a partneriskolák pedagógusaival és diákjaival is, hamarosan azon vettem észre magam, hogy nem messze az úti céltól, Prágában vagyunk, és már indulunk is egy helyi látványosságot megnézni.
A prágai program után Liberecbe érve először szállásunkra mentünk, ez egy jól felszerelt, kellemes szálloda volt. A szobák komfortosak és jók voltak, a fürdő is kényelmes, hatalmas zuhanykabinnal.
A mindennapra jutó programokat nem lehetett megunni. Az a változatosság, az a tisztaság jellemzi Liberec környékét amilyenre itthon vágynék. Az emberek öltözködése, stílusa és dolgokhoz való hozzáállása egyaránt figyelemreméltó. Az angol nyelv használata tudtam, hogy nem lesz bökkenőmentes, de a minket fogadók készséggel hallgattak végig és segítettek kihámozni, hogy mire van szükségem.
Partnerünk iskolájában nagyon hasznos és érdekes bemutatón vehettem részt, itt megismertettek Csehország földrajzával, Líbereccel és történetével.
A sörfőzéstől kezdve az ételeken át, nagyon sok érdekessel ismerkedtem meg a cseh tradicionális éttermekben. Ottlétünk során, volt olyan program is, amely ismerkedésre ösztönözte az együtt szórakozó cseh- magyar brigádot, ez jó lehetőség volt megismerni és néhány szót váltani a velem egyidős népséggel. Szórakoztatóvá tette a nyelvhasználat a beszélgetéseket, így például éjszaka a bowlingozás közben, olykor több szót mutogattunk el egymásnak, mint mondtunk a világnyelven.
Apropó nyelv. Hallani a hétköznapok embereit csehül beszélni épp akkora élmény, mint az eddig felsoroltak. A szállóban való pihenésre szánt idő sem eseménytelenül telt el. Pihenés közben az útitársakkal felfedeztük a szálló környékét, az utcák részleteit, illetve összegyűltünk alkalmanként, és beszélgetéssel, gitárszóval szórakoztunk. Utunk során, szem előtt tartva a projekt célját, megismertünk egy szemétégetőt is, ahol a szakemberek, beszéltek a különböző fontos ezzel járó adatokról, ami igen megdöbbentő volt. Ellátogattunk egy üvegtárgyak készítésével foglalkozó helyre is, ahol tőlünk csupán pár méterre forgatták ősrutinnal a munkások az izzó folyékony üveget.
Másnap ellátogattunk a helyi Állatkertbe, mely Európa szerte ismert különleges, jól gondozott állatairól és szép környezetéről.
Ha az utat röviden kéne összefoglalnom, egyszerűen megismerhettem egy olyan világot, ami hiába van csupán a másodszomszédságban, annyira új, annyira más, és olyan megdöbbentő, hogy nem akartam elhinni, hogy ennyire szűk látókörű vagyok. Új ismereteim szerzésével, már a gyakorlatban is megtapasztalhattam, hogy egy egy kultúra között miféle egyforma és különböző vonások lehetnek. Az út számomra rendkívül tanulságos és értékes volt.
